Hobbijaim
Makett készítés
SSBN-619 Andrew Jackson (Revell 1/200)
Előzmények
A tengerről indított ballisztikus rakétáknak az ellenség saját területén lévő célpontok ellen történő bevetésének gonolata már a II. Világháború idején megfogalmazódott a német hadviselés fejében. A német elképzelés szerint egy V-2 típusú robotrepülőgép és annak indíóállomását vontatták volna egy tengeralattjáróval a megsemmisítendő cél hatótávolságába. Ebből az elképzelésből azonban nem vált valóság.
A német elképzelésekre alapozva az 1940-es évek végén már belekezdtek a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétarendszerek fejlesztésébe.
Az Egyesült Államok "Polaris" néven ismertté vált tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétája nem volt a világ első tengeri telepítésű stratégia fegyvere. 1955 szeptemberében az akkor még Szovjetúnió indított ballisztikus rakétát tengeralattjáróról. Ez majd négy évvel előzte meg az Egyesült államok első rakétájának kilövését.
A világon az első tengeralattjáróról indítható ballisztikus fegyverzet-rendszer 1959-ben állt rendszerbe. Ez az SLBM (Submarine Launched Ballistic Missile) volt.
A U.S. Polaris SLBM, mely egy évvel ezt követően került rendszerbe állításra, viszont technikailag fejletteb és valóban forradalmi fegyver-rednszer volt.
Tengeralattjárók
A világ első SLBM tengeralattjárói a szovjet Zulu-osztályú, dízel-elektromos meghajtású egységek voltak két-két rakétával felfegyverezve. Az 1958-1959-ben szolgálatot teljesítő SLBM-ekhez átalakított vízalatti egységeket az új HOTEL (atommeghajtású) és Gold (dízel-meghajtású) osztályú hajók követték melyek mindegyike már három-három rakétát hordozott. Azonban ezek a hajók csak a feleszínen voltak képesek a rakéta indításra.
Ezzel ellentétben a U.S. Polaris tengeralattjárók mindegyike 16 darab rakétát hordozott és ami nagyon lényeges a rakétákat akkor is ki lehett lőno, amikor a tengeralattjáró teljes egészében a víz alatt volt.
A Polaris tengeralattjáróknak három elhatárolható osztálya volt:
- 5 db. SSBN-598 George Washington osztályú
- 5 db. SSBN-608 Ethan Allen osztályú
- 31 db. SSBN-616 Lafayette osztályú
Minden egymást követő osztálynal, köztük a Lafayette két altípusánál is, jelentős volt az (elsősorban gépészeti módosításokból adodó) fejlődés. Mindamellett Mindhárom osztálynak az alap felépítése ugyanaz volt, ugyanazzal az S5W reaktorművel és a 16 hordozott rakétával
SSBN-619
SSBN: Fleet Ballistic Missile Submarin (nuclear-propulsion) - Ballisztikus rakéta-hordozó tengeralattjáró (atom-meghajtású)
Az SSBN-619 lajstromjelű tengeralattjáró az Andrew Jackson egy a Lafayette osztályú Polaris elnevezésű ballisztikus rakéta-rendszerrel ellátott hajók közül.
| Vízkiszorítás (tonna): | 17 764 (felszínen) – 18 750 (lemerülve) |
|---|---|
| Hossz (m): | 170,7 |
| Szélesség (m): | 12,8 |
| Merülés (m): | 10,8 |
| Sebesség (csomó): | 20 (felszínen) – 30 (lemerülve) |
| Meghajtás: | S5W típusú nyomottvizes természetes hűtésű reaktor a csavartengelyt meghajtó két redukciós turbina számára |
| Fegyverzet: | 16 db. Trident IC4 tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta |
| 4 db. 533mm-es orrvetőcső az ismeretlen számú, csőből indítható eszközök számára | |
| Személyzet: | 133 fő |
| Elektronikai felszereltség: | BPS-15A felszíni felderítő radar |
| WLR-8(v) ESM rednszer | |
| BQQ-6 szonár | |
| BQS-13 szonár | |
| BQS-15 szonár | |
| BQR-19 szonár | |
| BQR-23 vontatott kábelszonár | |
| hírközlési és navigációs rendszer |
Fotók a makettről:
